νόσος,
and Ion. (not Dor., cf. Berl.Sitzb. 1927.156 (Cyrene)) νοῦσος, ἡ,
I sickness, disease, plague, νοῦσον ἀνὰ στρατὸν ὦρσε κακήν (sc. Apollo), ὀλέκοντο δὲ λαοί Il. 1.10; νοῦσόν γ’ οὔ πως ἔστι Διὸς μεγάλου ἀλέασθαι Od. 9.411; δολιχὴ ν. 11.172; νοῦσοι ἀργαλέαι Hes. Op. 92: - Phrases: ἐς ν. πεσεῖν A. Pr. 473; ἐς ν. ἐμπίπτειν Antipho 1.20; νόσον ἐμπεπτωκέναι τοῖς κτήνεσιν X. Cyr. 8.3.41; μοι ν. ἐπήλυθεν Od. 11.200; νόσῳ ληφθέντι S. Tr. 445; κάμνειν νόσον, ὑπὸ νόσου, v. κάμνω; ἀσθενεῖν ταύτην τὴν νόσον Isoc. 19.24; ἐκ τῆς νούσου ἀνέστη Hdt. 1.22; θήλεα ν. ib. 105, cf. Hdn. 4.12.2; ἱερὰ νόσος, v. ἱερός IV. 8: ν. defined, Gal. 7.43.
II
1. generally, distress, anguish, Hes. Th. 527, S. OC 544 (lyr.), etc.
2. disease of mind, esp. caused by madness, passion, vice, etc., ν. φρενῶν A. Pers. 750 (troch.); θεία ν., i.e. madness, S. Aj. 185 (lyr.); μανιάσιν ν. ib. 59; λυσσώδη ν. ib. 452; of love, Id. Tr. 491; Ἀφροδίτας ν. E. Hipp. 767 (lyr.); ἀκόλαστον ἔσχε γλῶσσαν, αἰσχίστην ν. Id. Or. 10; τῆς μεγίστης ν., ἀνοίας Pl. Lg. 691d; ν. καὶ στάσιν οὐ ταὐτὸν νενόμικας; Id. Sph. 228a.
3. plague, bane, mischief, e.g. a whirlwind is θεία ν. S. Ant. 421, cf. 1141 (lyr.); of the trident of Poseidon, A. Pr. 924 (s.v.l.); πεντεσύριγγος ν., of the pillory, Polyeuct. ap. Arist. Rh. 1411a23; κτείνειν τινὰ ὡς νόσον πόλεως Pl. Prt. 322d.
G3554 — νόσος
νόσου, ἡ, disease, sickness: [Mat 4:23]; [Mat 8:17]; [Mat 9:35]; [Mat 10:1]; [Mar 1:34]; [Mar 3:15] (R G L); [Luk 4:40]; [Luk 6:18](); [Luk 7:21]; ; [Act 19:12]. ([Deu 7:15]; [Deu 28:59]; [Exo 15:26], etc. (Homer, Herodotus, others.))
νόσος , - ου , ὁ ,
[in LXX for H2481, etc.;]
disease, sickness: [Mat 4:23-24]; [Mat 8:17] ( Aq .) [Mat 9:35]; [Mat 10:1], [Mar 1:34], [Luk 4:40]; [Luk 6:17]; [Luk 7:21]; [Luk 9:1], [Act 19:12]. †
SYN.: see ἀσθένεια G769.