מָאֵן‎ (mâʼên|maw-ane'|verb|refuse)
[Heb] מָאֵן‎, מָאַן‎ ETCBC: מאן‎ (verb|refuse) OSHL: m.ae.aa TWOT: 1138 GK: H4412 Greek: ἀπειθέω, βούλημα, δύναμαι, εἰσακούω, θέλω, προαιρέομαι, ὑπακούω
Derivation: a primitive root;
Strong's: to refuse
KJV: refuse, [idiom] utterly.