εἰδωλολάτρης (eidōlolátrēsi-do-lol-at'-racenounidolater)
[Grk] εἰδωλολάτρης LN: 53.64 GK: G1629
Derivation: from εἴδωλον and the base of λατρεύω;
Strong's: an image- (servant or) worshipper (literally or figuratively)
KJV: --idolater.
See: εἴδωλον
See: λατρεύω