ἀναίτιος (anaítios|an-ah'-ee-tee-os|adjective|guiltless)
[Grk] ἀναίτιος LN: 88.316 GK: G360 Hebrew: נָקִי‎
Derivation: from Α (as a negative particle) and αἴτιος (in the sense of αἰτία);
Strong's: innocent
KJV: --blameless, guiltless.
See: Α
See: αἴτιος
See: αἰτία