πόσῐς, ιος,
Att. εως, ἡ; dat. πόσει, Ion. πόσι Hdt. 5.19: ( πίνω ): -
drinking, drink, beverage, πόσιος καὶ ἐδητύος ἐζ ἔρον ἕντο Il. 1.469, al.; βρῶσίς τε π. τε Od. 10.176, cf. Hes. Sc. 395: pl., βρώσεσιν ἢ πόσεσιν Democr. 235; carousal, Alc. 101, Critias 6.9 D.; συγγίνεσθαι ἐς πόσιν to meet for a carousal, Hdt. 1.172, cf. Bull.Soc.Alex. 7.66; πρὸς πόσιν τετράφθαι Th. 7.73; λιπαρέειν τῇ πόσι Hdt. 5.19; παρὰ τὴν π. over their cups, Id. 2.121 . δ; ἐκ δὲ θοίνας π. ἐγένετο, ἐκ δὲ πόσιος μῶκος Epich. 148; πόσιος ἐν βάθει Theoc. 14.29: pl., Pl. Lg. 641a .
2. draught, αἷμα πίεται τρίτην πόσιν A. Ch. 578; ἐκπίνειν ὑστάτην π. Antipho 1.20; πόσις φαρμάκου Id. 6.22 .
πόσις, ὁ, poet. πόσσις AP 6.323 ( Leon. ); gen. πόσιος (no gen. is found in Att., πόσεως only in Hdn.Gr. 2.700 ); dat. πὁσει, Ep. πόσεϊ Il. 5.71; voc. πόσι E. Alc. 323, Ar. Th. 913; also πόσις E. Hel. 1399: pl. πόσεις Id. IA 176 (lyr.); acc. πόσιας Il. 6.240: -
husband, spouse, Il. 3.329, Alcm. 29, Inscr.Cypr. 93 H., Pi. P. 9.99, etc.; τὸν ὁμοδέμνιον π. A. Ag. 1108 (lyr.); esp. lawful husband, μὴ π. μὲν Ἡρακλῆς ἐμὸς καλῆται, τῆς νεωτέρας δ’ ἀνήρ S. Tr. 550 (but cf. Il. 24.725 and 763 ): rare in Prose, Arist. Pol. 1335b41; π. καὶ ἄλοχος ib. 1253b6; κρυπτὸς π., of a paramour, E. Or. 561 . (I.- E. potis ’lord, master’, cf. πότνια, δεσπότης, Skt. pátis ’lord, master, husband’, pátnî ’lady, wife’, Lat. potis ( sum ), etc.)
πόσις , - εως , ἡ
( < πίνω ),
[in LXX : Da, LXX TH [Dan 1:10] (H4960) * ;]
1. prop ., drinking: [Rom 14:17], [Col 2:16] ( v. Lft .; ICC , in l ).
2. = πόμα , drink: [Joh 6:55] ( cf. βρῶσις ). †