שֶׁכֶן‎ (sheken|sheh'-ken|noun|masculine|dwelling)
[Heb] שֶׁכֶן‎, שָׁכַן‎ ETCBC: שׁכן‎ (verb|dwell) OSHL: v.de.ab TWOT: 2387a GK: H8905
Derivation: from שָׁכַן‎;
Strong's: a residence
KJV: habitation.