צָוַח (tsâvachtsaw-vakh'verbcry aloud)
[Heb] צָוַח ETCBC: צוח‎ (verb|cry) OSHL: r.ba.aa TWOT: 1888 GK: H7423 Greek: βοάω
Derivation: a primitive root;
Strong's: to screech (exultingly)
KJV: shout.